pszichológiai rugalmasság az átfogó feltételezése elfogadás és elkötelezettség terápia (ACT: ejtsd ‘act’).
az ACT szerint a pszichológiai rugalmasság akkor következik be, amikor tudatos lényekként kapcsolatba lépünk a jelen pillanattal, és elfogadjuk az érzelmeket olyannak, amilyenek, képesek vagyunk úgy dönteni, hogy olyan módon cselekszünk, amely jobban megfelel az értékeinknek.
ez lehetővé teszi számunkra, hogy saját gondolatainkat és érzelmeinket egy kicsit könnyebben tartsuk, és a hosszabb távú értékek szerint cselekedjünk, szemben a rövid távú impulzusokkal, érzelmekkel és gondolatokkal.
például: Stewart utolérte egy barátját, akit már régóta szeretett volna látni. Amikor találkozott, véletlenül felborította a kávéját, az asztalra öntötte, ő maga és a barátja. Zavarban Stewart felkiáltott:”Olyan idióta vagyok, nem hiszem el, hogy ezt tettem”. Ez növelte Stewart szorongását, és a negatív gondolatait önmagáról. Az ACT szerint ez úgy értelmezhető, hogy Stewart pszichológiailag rugalmatlan.
ha Stewart egy kicsit elfogadóbb volt a viselkedésében, talán megállt, kapcsolatban állt a belső érzelmeivel és elmélkedett a viselkedésén. Ehelyett Stewart azt mondhatta volna:” most nagyon bosszús vagyok magamra”, lehetővé téve számára, hogy elfogadja és összekapcsolja érzéseit és viselkedését, bizonyítva, hogy pszichológiailag rugalmas. De hogyan Stewart megy, hogy pszichológiailag rugalmatlan pszichológiailag rugalmas?
nos, Stewart dönthet úgy, hogy olyan terapeutához fordul, aki elfogadás és elkötelezettség terápiás technikákat alkalmaz.
mi az Elfogadás és elkötelezettség terápia?
törvény által kifejlesztett Steven C. Hayes 1982-ben, és egy bizonyítékokon alapuló viselkedésterápia, amely hangsúlyozza az elfogadást, az éberséget és az értékes cselekedeteket, hogy segítse az embereket abban, hogy elfogadják az egész életen át tartó nehézségeket.
a mindfulness technikák segítségével az egyének megtanulják abbahagyni a belső érzelmeik elutasítását és elkerülését, és megtanulják elfogadni, hogy a belső érzelmek megfelelő reakciók bizonyos helyzetekre, amelyek nem akadályozhatják meg őket az életben való fejlődésben. Ez segít a kérdések és nehézségek megértésében és elfogadásában; ez végül elkötelezettséghez vezet a viselkedés szükséges megváltoztatásában (függetlenül attól, hogy mi történik az életben). Van egy egyszerű betűszó, amely az ACT-et foglalja magában, és ez az ‘ACT’:
A = fogadd el gondolataidat és érzéseidet, és légy jelen.
C = válasszon egy értékes irányt és –
T = tegyen lépéseket.
az ACT szerint hat folyamat célja a pszichológiai rugalmasság növelése, ezek a következők:
1-kognitív Defúzió (figyelje a gondolkodását):
a kognitív defúzió akkor következik be, amikor visszalépünk és elkülönítjük gondolatainkat, képeinket és emlékeinket, és megtanuljuk, hogy ne ragadjunk bele és ne keveredjünk össze ezekkel a gondolatokkal, vagy ne befolyásoljuk őket. Ez a lépés arra tanít bennünket,hogy a gondolatainkat olyannak lássuk, amilyenek valójában, csak szavaknak vagy képeknek, és így megtanulhatjuk, hogy ne szorosan, hanem könnyedén tartsuk őket.
2 – elfogadás (Megnyitás):
az elfogadás révén megtanulunk megnyílni és helyet teremteni a fájdalmas érzéseknek, érzéseknek és érzelmeknek. Megtanuljuk, hogy hagyjuk abba a küzdelmet, amit velük folytatunk, adjunk nekik teret a lélegzetüknek, és hagyjuk, hogy olyanok legyenek, amilyenek, ahelyett, hogy harcolnánk és megtagadnánk őket-alapvetően megtanuljuk hagyni őket. Ez lehetővé teszi belső gondolataink, érzéseink és késztetéseink számára, hogy küzdelem nélkül jöjjenek és menjenek.
3-kapcsolat a jelen pillanattal (légy itt és most):
azáltal, hogy kapcsolatba lépünk a jelen pillanattal, segíthetünk tudatosságunkat az itt és most felé vinni, és megtapasztalhatjuk a nyitottságot, ez azt eredményezheti, hogy pszichológiailag jelen vagyunk – vagy tudatosan kapcsolódunk és foglalkozunk azzal, ami a jelen pillanatban kibontakozik, ahelyett, hogy a gondolatainkkal vándorolnánk.
4 – én-mint-kontextus (tiszta tudatosság):
az én-mint-kontextus az ACT-ben azt jelenti, hogy megtanuljuk kapcsolatba lépni mély önérzetünkkel, és megismerjük belső énünket. Ez a megfigyelő része annak, akik vagyunk, és elkülönül a gondolatainktól, emlékeinktől és érzéseinktől.
5 – az értékek tisztázása (tudd, mi számít):
az ACT egyik legfontosabb aspektusa az értékek, és annak felismerése, hogy mi a legfontosabb számunkra, és mit akarunk hitelesen az életünkről. Fontos tisztázni ezeket az értékeket az értelmes élet érdekében.
6 -elkötelezett cselekvés (tedd, amit kell):
ez a lépés akkor válik lehetővé, ha felismerjük valódi értékeinket, és elkötelezettek vagyunk azok iránt, amelyek értéket hoznak az életünkbe. Ez azt jelenti, hogy hatékonyan cselekszünk, amit az értékeink vezérelnek, és mindent megteszünk, hogy az értékeink szerint éljünk, függetlenül attól, hogy kényelmetlenséget és fájdalmat okoznak-e nekünk.
ki profitál az ACT-ből?
az ACT kutatása kimutatta, hogy a terápia hatékony azok számára, akik:
- poszttraumás stressz zavar (PTSD);
- obszesszív-kompulzív zavar (OCD);
- étkezési zavarok;
- függőség;
- depresszió;
- szorongás;
- és krónikus fájdalom.
mire számíthat a terápiában
amikor olyan terapeutával dolgozik, aki ACT technikákat alkalmaz, megtanulja hallgatni és figyelni a saját önbeszélgetésére, vagyis arra, ahogyan konkrét helyzetekről és eseményekről beszél; valamint beszéljen magával a lehetséges korlátokról és problémás kapcsolatokról. Azáltal, hogy megtanul a saját önbeszélgetésére összpontosítani, meghatározhatja, hogy aggodalmai azonnali figyelmet igényelnek-e, vagy elfogadhatók-e olyannak, amilyenek.
terapeutával dolgozva felfedezheti, mit tett a múltban, ami nem működött az Ön számára, valamint felfedezheti azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek abban, hogy a jövőben megismételje ezeket a viselkedéseket. Ahogy elfogadod a problémáidat olyannak, amilyenek, elkötelezed magad amellett, hogy abbahagyod a harcot a múltaddal, és elkezdesz optimistább viselkedéseket gyakorolni, amelyek a személyes értékeidből és céljaidból fakadnak.
az ACT nem olyan strukturált kezelés, mint a dialektikus viselkedésterápia (DBT), a Mindfulness-Based cognitive Therapy (MBCT) és a Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR), ahol a terapeuták módosítják a technikákat a terapeuta képességeik és az Ön mint ügyfél alapján.
ha kifejezetten olyan terapeutát keres, aki ACT-t használ, fontos, hogy keressen egy tapasztalt terapeutát, tanácsadót, pszichológust vagy szociális munkást, aki további képzésben részesülhet az ACT-ben, és aki nyilvános profilján keresztül elismeri az ACT használatát.
hogy egy találkozót próbálja Online foglalás. Alternatív megoldásként hívhatja a Vision Psychology Brisbane-t a (07) 3088 5422 telefonszámon.
- Blackledge, J. T., & Barnes-Holmes, D. (2009). Alapvető folyamatok az elfogadás és elkötelezettség terápiájában(41-58. J. T-Ben, Blackledge. J. Ciarrochi., & F. Deane (Szerk.). Elfogadás és elkötelezettség terápia: Kortárs elmélet, kutatás és gyakorlat. Bowen Hills: Ausztrália. Ausztrál Akadémiai Sajtó.
- Fledderus, M., Bohlmeijer, E., Fox, J. P., Schreurs, K. M. G., & Spinhoven, P. (2013). A pszichológiai rugalmasság szerepe az önsegítő elfogadás és elkötelezettség terápiás beavatkozásában pszichológiai distressz esetén egy randomizált, kontrollált vizsgálatban. Viselkedéskutatás és terápia, 3, 142-151. https://doi.org/10.1016/j.brat.2012.11.007
- Harris, R. (2009). ACT made simple: egy könnyen olvasható alapozó elfogadás és elkötelezettség terápia. Oakland, hogy: új Harbinger kiadványok.
- Kraft, J., Ferrell, J., Levin, M. E., Twohig, M. P. (2018). Pszichológiai rugalmatlanság és megbélyegzés: meta-analitikus áttekintés. Kontextuális Viselkedéstudományi folyóirat, 7, 15-28. https://doi.org/10.1016/j.jcbs.2017.11.002
- Larmar, S., Wiatrowski, S., & Lewis-Driver, S. (2014). Elfogadás és elkötelezettség terápia: a technikák és alkalmazások áttekintése. Journal of Service Science and Management, 7, 216-221. A lap eredeti címe: http://dx.doi.org/10.4236/jssm.2014.73019
- Ong, C. W., Lee, E. B., & Twohig, M. P. (2018). A meta-analízis a lemorzsolódás aránya az elfogadás és elkötelezettség terápia. Viselkedéskutatás és terápia, 104, 14-33. https://doi.org/10.1016/j.brat.2018.02.004
- Swain, J., Hancock, K., Hainsworth, C., & Bowman, J. (2013). Elfogadás és elkötelezettség terápia a szorongás kezelésében: szisztematikus áttekintés. Klinikai Pszichológiai Szemle, 33, 965-978. http://dx.doi.org/10.1016/j.cpr.2013.07.002
