a 6gir-t számos Ó-skandináv forrás igazolja.
SonatorrekEdit
a versben megemlítik a Sonatorrek-et, amelyet a 10.századi Izlandi Skald Egill Skallagr-nak tulajdonítanak. A versben Egill sajnálja fia, B. A. halálát, aki egy üzlet során a tengerbe fulladt. Egy nehéz stanza, a skald fejezi ki a fájdalom, hogy elveszíti a fiát, hivatkozva a kép, hogy megölte a megszemélyesített tenger, megszemélyesített, mint agir tagja. (óészaki ǫlsmið ‘ale-smith), valamint Rán (Ægis ember ‘agir tagja. feleségét’):
| Veiztu um ϸá sǫk sverði a rækak, var ǫlsmið allra tíma; hroða vágs brœðr ef vega mættak; fœra ek andvígr Ægis mani. | tudjátok, ha ezért a vétségért karddal állnék bosszút, akkor már halott lenne, ha megölhetném őket, harcolnék vele és R. |
a skald később a Kenning ‘HL’ s Fire ‘ (HL adapts viti), azaz arany.
Költői EddaEdit
a Költői Edda, agir tagja. kap említést a eddic versek Grímnismál, Hymiskviða, Lokasenna, a prózai részében Helgakviða Hundingsbana I. A Grímnismál, a rejtett isten, Odin hivatkozások agir tagja. állapotát, mint egy híres fogadó az istenek között:
‘Röpke látomások most kiderült, a győzelem előtt-az istenek fiai, most a teljes a védelem fog térni; az egész napszámosok számára ismertté válik, a napszámosok padjain, a napszámosok ünnepén.’
a Hymiskvi Continitiva-ban a fő szerepet a Xhamstergir játssza. A versben az istenek szomjasak lettek egy sikeres vadászat után, és szívesen ünnepelnek itallal. Ők “megrázták a gallyakat, és megnézték a jóslatot”, és “úgy találták, hogy az apostoloknál bőséges az üstválaszték”. Odin elmegy a jókedvében üldögélő Főorvoshoz, aki azt mondja neki, hogy “gyakran készít lakomát a Főúrnak”. A vers, amely a ma már bosszankodva, a versben leírja, hogy a ma már bosszankodva, hogyan keltet ki egy tervet: Megkéri Thort, hogy hozzon egy különleges üstöt, és hogy azzal sört főzzön mindenkinek. Az istenek nem találnak olyan méretű üstöt, amely elég nagy ahhoz, hogy kielégítse Xhamgir kérését, amíg az Isten nem ajánlja azt, akit messze ismer, megalapozva a vers többi részének eseményeit.
a Lokasenna prózai bevezetője szerint “a Gymir-nek is nevezett Főgír ünnepséget tartott” a nagy üstben, amelyről az imént szóltak”, amelyen sok isten és Tünde részt vett. A prózai bevezető úgy írja le az ünnepet, mint az aranyat, amely úgy csillog, mint a tűz fénye és az önmagát szolgáló sör, és hogy “a béke nagyszerű helye volt”. A jelenlévők között voltak még a Főszolgabírók, Fimafeng és Eldir is. Az istenek dicsérik szolgálatuk kiválóságát, és ezt hallva Loki megöli Fimafenget, feldühítve az isteneket, akik üldözik őket az erdőbe, mielőtt visszatérnek inni.
a prózai bevezetőt követő versben (és az azt kísérő prózában) Loki visszatér a terembe, és köszönti Eldirt: Azt mondja, hogy mielőtt Eldir előrelépne, először el kell mondania neki, hogy mit beszélnek az istenek a teremben. Eldir azt mondja, hogy a fegyverekről és a háborúról beszélnek, és nincs semmi jó mondanivalójuk Lokiról. Loki azt mondja, hogy bemegy a csarnokba, és megnézi az ünnepet, és vele viszályt és viszályt szül. Eldir értesíti Lokit, hogy ha belép, és bajt okoz, számíthat arra, hogy visszaadják neki. Loki belép a terembe, és az istenek meglátják, és elhallgatnak.
I. Helgakvi-ban a Hundingsbana-ban a nagy hullámot “Főgir szörnyű lányának”nevezik.
próza EddaEdit
a próza Edda című könyvében, az sk (sk) – ban számos említést kap, ahol egy lakomán ül, és sok kérdést tesz fel a skaldikus Istennek, Braginak, mire Bragi az istenekről szóló elbeszélésekkel válaszol. A szakasz a következőképpen kezdődik:
| Anthony Faulkes translation (1987): volt egy személy, akinek a neve volt 6gir vagy Hler. Egy szigeten élt, amelyet ma Hlesey-nek hívnak. Nagyon jártas volt a mágiában. Elindult, hogy meglátogassa Asgardot, és amikor a főparancsnok tudomást szerzett a mozdulatairól, nagy fogadtatásban részesült, bár sok minden megtévesztő volt. | Andy Orchard translation (1997):
volt egy szám, amit úgy hívtak, hogy (HL) HL (HL) HL (HL) HL (HL). Nagyon ravasz volt a mágiában. Elindult, hogy látogassa meg A (Z) 6gard, és amikor a (Z) Okcupid rájött, hogy jön, ő kapott egy splen nem szívesen, bár sok dolog nem volt, mint amilyennek látszott; |
J. Lindow translation (2002): egy férfit neveztek el Xhamgir vagy HL Kb; azon a szigeten élt,amelyet ma HL-szigetnek hívnak. Sok mágikus tudása volt. Ő tette az utat, hogy kb, de a közbenjárását előre tudta. Jól fogadták, de sok mindent illúziókkal tettek. |
ezen részében Skáldskaparmál, agir tagja. kap több más megemlíti a kennings. A 25. szakasz példákat mutat be a ‘tengerre’, beleértve az’ istenek látogatóját’,’ R ‘Ca’ N ‘H’férjét’, ‘ Ca ‘ N ‘ H ‘lányainak atyját’, ‘ R ‘ O ‘ N ‘ N ‘földjét és’ a ‘ N ‘ H ‘leányainak földjét’. Kennings ebben a részben megemlíti a Skalds-nak: ‘a vihar boldog lányai’ jelentése ‘hullámok’ (Svein), valamint egy kenning a 11 .századi Izlandi skald Hofgar egyik művének töredékében… völva’:
Szabványosított Régi Skandináv
Ok sem kvað Refr: Fœrir bjǫrn, þar er bára brestr, undinna festa opt í Ægis kjǫpta *ursǫl Gymis vǫlva.
Anthony Faulkes translation
és ahogy a Ref mondta:Gymir spray-hideg Sp 6-felesége gyakran hozza a sodrott-kötél-medve az állkapcsába, ahol a hullám megtörik.
a szekció szerzője megjegyzi, hogy a versszak”, hogy mind egyformák, mind hler és Gymir.
az sk (sk) 33b.fejezete (SK) azt tárgyalja, hogy a skalds miért hivatkozhat az aranyra úgy, mint “Főgír tüzére”. A szakasz nyomon követi a kenning-et a környező narratívához adapt-Gir, amelyben a J argentitunn “izzó aranyat” alkalmaz csarnokának közepén, hogy “tűzként” meggyújtsa (amit az elbeszélő összehasonlít lángoló kardok Valhallában). A szakasz kifejti, hogy “ran a neve, a felesége, és a kilenc lányuk nevét, mint volt írva fent … Aztán a naplóíró felfedezte, hogy Ran-nak van egy hálója, amelyben mindenkit Elkapott, aki a tengerbe ment … tehát ez a történet az arany eredetéről, melyet tűznek vagy fénynek vagy fényességnek neveznek, ha úgy hívják, hogy a tenger arany tüze és minden kifejezés, mivel a tenger neve is a tenger neve, és ezért az arany neve tavak vagy folyók tüze és minden folyónév neve.”
fejezetben 61 nyújt még kennings. Ezek közül a szerző megjegyzi ,hogy” Ran, aki, azt mondják, volt a felesége, “és hogy”a lányai a lányai, a lányai, a lányai pedig a kilenc”. A 75. fejezetben a (Z) 6gir szerepel a (z) j (d) c) listán.
Saga corpusEdit
a norvég genealógiai hagyomány szerint a három elem közül az egyik a tenger, a tűz és a szél. Az Orkneyinga-saga (‘az Orkney-szigetlakók Saga’) és a Hversu Noregr byggdisk (‘hogyan telepedtek le Norvégiában’) kezdetei azt mutatják, hogy fornj-nak három fia született: HL-nak (‘tenger’), akit ő úgy hívott, hogy’ fő’, a másodikat Loginak (‘tűz’), a harmadikat pedig k ‘ fő ‘ – nek (‘szél’).