a marxista perspektíva a társadalomról

hirdetések

magában foglalja Karl Marx néhány kulcsfontosságú gondolatát, beleértve a burzsoáziát/ proletariátust, a kizsákmányolást, a hamis tudatosságot, az ideológiai ellenőrzést és a forradalmat.

ez a marxista elmélet egyszerűsített változata, amelyet második évre terveztek a szintű hallgatók

a marxizmus teljes megértése érdekében meg kell értenie Karl Marx munkáját, aki 1840 és 1870 között írta a legtöbb írását.

  1. a kapitalizmusban két alapvető osztály létezik: a burzsoá és a proletariátus

  1. e két osztály közötti kapcsolat kizsákmányoló, mivel a munkáltató által a munkavállalónak fizetett pénzösszeg kisebb, mint a munkavállaló által előállított áruk összértéke. A kettő közötti különbséget többletértéknek nevezzük. Marx tehát azt mondja, hogy a kapitalista többletértéket von ki a munkásból. Marx számára a Profit alapvetően a munkások felhalmozott kizsákmányolása a kapitalista társadalomban.

  1. a gazdasági bázis ellenőrzése a felépítmény ellenőrzését jelenti … Marx szerint azok, akiknek gazdasági hatalmuk van, minden más intézményt irányítanak. Marx idejében volt némi bizonyíték arra, hogy ez igaz volt – a szavazás csak a vagyonnal rendelkező férfiakra korlátozódott; a Sajtóbárók papírjaikat propaganda terjesztésére használták; és csak a gazdagok gyermekei juthattak egyetemre.

  1. a burzsoák arra használják az intézmények feletti ellenőrzésüket, hogy a tömegeket ne tudják kizsákmányolásukról – ezt ideológiai ellenőrzésnek nevezik. Marx szerint ez elsősorban a tömegmédián és a valláson keresztül történt. Az ideológiai ellenőrzés hamis tudatosságot eredményez – az egyének nincsenek tudatában (tudatában) valódi osztályhelyzetüknek vagy az uralkodó osztály általi kizsákmányolásuknak. Az illúzió állapotában vannak.

  1. a kapitalizmus elidegenedést okoz – a kapitalizmus alatt a munkás elidegenedik a termelési folyamattól, azoktól az emberektől, akikkel dolgozik, és az általuk előállított termékektől. Ez azért van, mert hiányzik az irányítása a munkája felett, és ‘géppé’ válik, és így a munka ‘idegen’ – ként jelenik meg számára.

  1. Marx elképzelései a kapitalizmusról és a társadalmi változásról – a verseny a kizsákmányolás növekvő szintjéhez vezet – Marx azzal érvelt, hogy a kapitalizmusban benne vannak a saját pusztulásának magjai-végül megteremti azokat a társadalmi feltételeket, amelyek a bukásához vezetnek. A versenyképesség megőrzése érdekében a kapitalistáknak alacsonyabb áron kellene eladniuk az árukat, ami csökkentett profitot jelentene. Ez arra ösztönözné a Kapitalistákat, hogy törekedjenek a bérek csökkentésére és a hatékonyság növelésére, ami a proletariátus munkakörülményeit egyre rosszabbá tenné. Marx elmélete szerint az egyre inkább kizsákmányolt proletárok egyre növekvő száma egyre bővülő városokba zsúfolva (ahol gyárak voltak) végül erőszakos forradalomhoz vezet – amelyben a proletariátus eldobja elnyomóit.

  1. forradalom és kommunizmus-Marx azzal érvelt, hogy a burzsoá megdöntése után a társadalom végül kommunista vonalak mentén szerveződik – ahol a termelési eszközök kollektív tulajdonban vannak (nincs magántulajdon), és mindenki egyenlő vagyonnal rendelkezik. Marx bizonytalan volt abban, hogy pontosan hogyan fog kinézni a kommunista társadalom, de azzal érvelt, hogy ebben a társadalomban ‘mindenki a képességei szerint ad, és a szükségletei szerint vesz el’, és hogy sokkal több szabad idő lesz mindenki számára.

  1. Marx szerint-Marx élete utolsó évtizedét a British Library-ben ülve töltötte, elemezve a kapitalizmus működését, és felfedezte, hogy az idő múlásával a munkások kizsákmányolásának mértéke nőtt. Így feltételezte, hogy a kapitalizmus fokozatosan egyre több emberi nyomorúsághoz és kizsákmányoláshoz vezet, és hogy egy nap véget kell vetni.

ami Marxot illeti, felismerte az igazságot, és úgy vélte, hogy politikai cselekvésre van szükség a proletariátus ‘felébresztéséhez’ és a forradalmi osztálytudatba juttatásához. Életének középső és későbbi részeit azzal töltötte, hogy forradalmi változásokra törekedett.

Kapcsolódó hozzászólások (A2 Szociológia – kritikák és ellenkritikák)

nyolc kritika a hagyományos marxizmusról

nyolc módszer, amelyben a marxizmus ma is releváns

Kapcsolódó hozzászólások a szociológia egyéb témáiból

a marxista elmélet megközelítésének egyik módja a második év Szociológiájában az, hogy megnézzük, mit mondanak a marxisták a társadalom bizonyos területeiről, például a családról és az oktatás.

a marxista perspektíva a családról

a marxista perspektíva az oktatásról

függőségi elmélet

világrendszerek elmélete

Tudjon meg többet a marxizmusról-jó külső oldalak

a Marx és Engels Archívum-ez egy átfogó oldal, amely hozzáférést biztosít Marx főbb műveihez, valamint Életrajzaihoz és Marxról szóló cikkeihez, valamint egy képgaléria!

a Kommunista Kiáltvány – 1848 – ban jelent meg ez Marx leghíresebb műve-az, amely a klasszikus Sort tartalmazza: a világ munkásai egyesüljenek, nincs vesztenivalód, csak a láncaid’.

marxizmus 2016 – Ideas For Revolution – ez a honlap a legújabb marxizmus fesztivál, amely kerül megrendezésre Londonban minden évben több napon keresztül, ahol lehet menni, hogy hallja a kortárs marxisták beszélnek és vitatkoznak egymás között.

a viktoriánus nyomornegyed a BBC 1860 – as évekbeli nyomornegyedének felüdülése, amely egyike volt azoknak az évtizedeknek, amikor Marx írta és közvetítette a munkásosztály nyomornegyed lakóinak szenvedéseit-alapvetően a bérek csak a fedett szállás és az élelmiszer. NB-e cikk szerint a mocsok szintje szinte biztosan rosszabb volt, mint a videóban. Van egy jó szintű szociológiai kommentár fut át ezen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.