A: A görög szó az “osztásra” (2Tim 2:15) az “orthotomeo.”Érdekes, hogy ezt a szót sehol máshol nem használják a Bibliában. Szó szerint azt jelenti, hogy ” egyenesen vágni.”Párhuzamot lehet hozni egy olyan foglalkozással, amely pontos, egyenes vágásokat igényel, mint például az asztalos vagy a falazat. Ha nem végeznek pontos vágásokat, a projekt tönkremegy. Ugyanez mondható el Isten szavának “helyes megosztásáról”.
Pál Timóteust egy “munkáshoz” hasonlítja, akinek pontosan és pontosan kell értelmeznie (“vágjon egyenesen”) Isten szavának “igazságát”. Ez még fontosabb Timóteusz esetében, mint az ige tanítójánál, aki szigorúbb ítélet alatt áll Istentől (Jakab 3:1). Más szóval úgy gondolom, hogy ennek a versnek az elsődleges figyelmeztetése a tanítókra és a szolgákra irányul (mint Timótheus volt); hogy szorgalmasan tanulmányozniuk kell Isten szavát, és pontosan és pontosan kell értelmezniük, hogy megfelelően taníthassák az igét hallgatóiknak.
a Biblia helyes értelmezése azonban minden keresztény számára nagy jelentőséggel bír, amikor elolvassa. Egyesek a bibliai értelmezést “művészetnek és tudománynak” nevezik.”Mások olyan lenyűgöző hangzású szavakat használnak, mint a hermeneutika és az exegézis. Ez nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Hadd adjak néhány kulcsfontosságú iránymutatást, amelyet követni kell a “helyes felosztás” vagy a Bibliában olvasott versek értelmezése során.
#1. Ima: mielőtt bármilyen bibliatanulmányozást elkezdenénk, imával kell kezdenünk. Imádkoznunk kell Istenhez, hogy kinyilatkoztassa nekünk az Igéjében található igazságokat és kinyilatkoztatásokat. A Biblia azt mondja, hogy ez a Szentlélek által történik, aki tanít (Jn 14,26), vezet (Jn 16,13) és irányít (ApCsel 20,22) (ApCsel 11,12). A zsoltárokban 3 vers szól a” törvényről”, amelyek szintén nagy imát jelentenek Isten Igéjének tanulmányozására:
(Zsolt 119:18-20)(NASB) nyisd ki a szemem, hogy csodálatos dolgokat lássak a törvényedből (vagy” Szavadból”) (19) idegen vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsolataidat (szavadat). (20) lelkem mindig összetörik a te szertartásaid (igéd) utáni vágyakozástól.
#2. Ne hozza be az előfeltevéseit: Mindannyian tanultunk és tanultunk különböző dolgokat a Bibliáról egész életünkben. Ezek közül sok valószínűleg helyes, azonban, néhány helytelen lehet. Ha olyan dolgokat olvasol a Bibliában, amiket korábban tanítottak neked, hajlamos leszel így értelmezni. Ennek technikai kifejezése az ” eisegesis.”Például (egy szélsőséges példát használva) Jehova Tanúi nem hiszik, hogy Jézus Isten. Ezért helytelenül értelmezték a Bibliát (sőt saját Bibliát is készítettek) annak a szemével, aki megpróbálja bebizonyítani, hogy Jézus nem Isten.
#3. Tartsa a verset kontextusban: nagyon könnyű egy verset venni, és azt mondani, amit a szerző soha nem akart. Nézze meg a verset körülvevő verseket (vagy fejezeteket), hogy megnézze, milyen témával vagy témával foglalkozik a szerző. Sokan gyakran kiragadnak egy verset a szövegkörnyezetből, és ennek alapján tanítást készítenek. Biztosak lehetünk abban, hogy Isten nem adott nekünk egy fontos tant, amely csak egy versen alapul. Ha egy vers nem egyértelműnek tűnik, értelmezze egy tisztább vers fényében. Egy jó mondás: “a Szentírás értelmezi a Szentírást.”
#4. Tanulmányozza a héber vagy görög szót egy versben: Sok héber és görög szónak, amelyet a Biblia használ, nincs megfelelő angol megfelelője (vagy néha csak félrefordítják). Ha teljes mértékben meg akarsz érteni egy verset, ha időt szánsz arra, hogy héberül vagy görögül elmélyülj benne, gyakran több jelentést nyerhetsz, sőt időnként megváltoztathatja a vers nézetét is. Hadd mondjak egy példát.
ban ben (Jn 21,15-17), azt mondja: “Tehát, amikor vacsoráztak, Jézus azt mondja Simon Péternek, Simonnak, Jonas fiának: szeress engem jobban (agapao) ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; tudod, hogy szeretlek (phileo) téged. Monda néki: Etesd meg bárányaimat. 16 monda néki másodszor is: Simon, Jónás fia: szeress engem (agapao)? Monda néki: Igen, Uram; tudod, hogy szeretlek (phileo) téged. Monda néki: Etesd meg juhaimat. 17 monda néki harmadszorra is: Simon, Jónás fia: szeretsz engem? Péter megszomorodott, mert harmadszorra azt mondta néki:Szeress engem? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek (phileo) téged. Monda néki Jézus: Etesd meg juhaimat.
ha soha nem nézett a görögre ebben a 3 versben, akkor hiányzik egy mélyebb jelentés. Míg angolul van egy szó a “szerelemre”, a görög nyelvnek több szava van a “szerelemre”.”Ezek közül kettőt használnak ebben a három versben. Amikor az “agapao” szót használják, Jézus önfeláldozásról beszél, elkötelezett, szolgaság fajta “szeretet. Amikor azonban a “phileo” szót használjuk, Jézus egy intenzív, szeretetteljes, bensőséges “szeretetről” beszél (mint amilyen a családunkkal lenne). Ennek megértése minden bizonnyal világosabbá teszi ezt a három verset, nem igaz?
*** kérjük, ne feledje, hogy ehhez nem kell görög vagy héber tudósnak lennie. Csak egy jó konkordancia kell, mint Strongé, és esetleg egy lexikon.
*** megjegyzés: azt is hozzátenném, hogy amikor egy régi angol verziót olvas, mint például a KJV, hasznos szem előtt tartani, hogy a nyelv nagymértékben megváltozott az írás óta eltelt 400 év alatt. Sok szó jelentése ma más. Hadd osszak meg két példát.
az egyik helytelenül definiált szó a ” feltöltés.”Ezt a szót használják mind (ter 1,28), mind (ter 9,1), amikor Isten azt mondta Ádámnak és Noénak, hogy “töltsék fel” a Földet. Egyesek azzal érvelnek, hogy Isten nem mondhatta nekik, hogy” töltsék fel ” a Földet, hacsak korábban nem voltak emberek rajta (Noé esetében természetesen volt). A probléma az, hogy az óangol “feltöltés” szó nem azt jelentette, amit ma csinál. Azokban a napokban azt jelentette, hogy ” kitölteni. Más szavakkal, Isten azt mondta Ádámnak és Noénak, hogy “Legyetek termékenyek, sokasodjatok és töltsétek be a földet”, ne “töltsétek fel”. Ha a KJV-n kívül más verziót néz, akkor a “kitöltés” szót használják a “feltöltés” helyett.”
egy másik jó példa az ” iránytű.”A (Num 34: 5), például, azt mondja, hogy “hozz egy iránytű.”Egyesek szerint ez azt jelenti, hogy olyan iránytűjük volt, mint nekünk ma. Abban az időben azonban nem rendelkeztek a technológiával. Az “iránytű” Óangolul azt jelentette, hogy ” kör alakú utat kell megtennie.”Ez nyilvánvalóvá válik, ha megnézed más verseket, amelyek ugyanazt a szót használják, mint például (Num 21:4)(Josh 6:3).
#5. Értsd meg a történelmi és kulturális hátteret: a bibliai időkben a kultúra nagymértékben különbözött a mai kultúránktól. A könyv vagy versek írásakor a kultúrával kapcsolatos dolgok feltárása nagyban segíthet abban, hogy megértsük, miért történtek vagy történtek különböző dolgok. Például az a 10 csapás, amelyet Isten hozott az egyiptomiakra, nagy jelentőséggel bírt ebben a kultúrában. Az egyik, “10”volt a befejezések száma Egyiptomban (mint a miénk, mint A keresztények “7”). Ezenkívül szinte az összes csapás Egyiptom hamis isteneire irányult. Az 1. pestis, ahol a Nílus vérré vált, Isisre irányult, aki a Nílus istennője volt. A békák 2.pestisének célja Heqt volt, a szülés egyiptomi istennője, akinek béka feje volt. Az 5. pestis, az állatállomány pestise Hathorra, a tehénistennőre irányult (a tehén, a Kos, a bika és a kecske mind szent volt Egyiptomban).
számos más dolog a Bibliában, mint például a rabszolgatartás, a vérfertőzés, a többnejűség, a fejfedők (1Kor 11,2-16), a nők szerepe az egyházi életben és még sok más, szintén teljesebben megértésre kerül, ha történelmi és kulturális szempontból nézzük.
ezenkívül tegye fel ezeket a kérdéseket egy könyvről vagy versről:
ki írta?
Honnan íródott?
kinek írták? (vagyis a Máté megértése a zsidóknak íródott, Márk pedig a rómaiaknak néhány érdekes felismerést nyit meg, például azt, hogy miért van Máté genealógiája, nem pedig Márk.)
mi volt az írás célja?
mit kell hangsúlyozni?
*** ezeket a kérdéseket sokkal mélyebben tárgyalom az újszövetségi Felmérésemben.
#6. Ne feledje az írás irodalmi műfaját: a Biblia könyveit nem időrendi sorrendben írták, hanem kategóriák szerint csoportosították őket. Ezek a következők:
Ószövetség:
törvény (5 könyv) Genezis-Deuteronomy
történelem (12 könyv) Joshua-Eszter
költészet (5 könyv) Jób-Salamon éneke
prófécia (17 könyv) Ézsaiás-Malakiás
Újszövetség:
evangéliumok (4 könyv) Máté-János
történelem (1 könyv) cselekedetek
levelek (21 könyv) rómaiak-Júdás
prófécia (1 könyv) Jelenések
fontos megérteni, hogy a történelmi könyv megértésének különböző alapelvei vannak versek költői könyv versek prófétai könyv. Például nem szabad a Példabeszédekben szereplő verseket Isten ígéreteinek tekintenünk, különben csalódni fogunk. Ezek előírások vagy irányelvek, Nem garanciák.
#7. Először mindig szó szerinti értelmezést kell alkalmaznunk: a Bibliát mindig úgy kell vennünk, mint ami pontosan azt jelenti, amit mond. Mindenféle értelmezési probléma akkor jelentkezik, amikor egy személy megpróbál feltárni valamilyen “rejtett jelentést”.”Ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy az irodalmi stílusok bizonyos típusait nem szabad szó szerint venni. Például néhány vers “Hiperbole” (túlzás). (Bíró 7:12) azt mondja: “a Midiániták és az Amálekiták és a Kelet minden fiai pedig annyian feküdtek a völgyben, mint a sáskák; és tevéik száma nem volt olyan sok, mint a homok a tengerparton.”Természetesen ez a vers túlzás, és ennek kell tekintenünk. Néhány további példa erre: (Mt 5,29)(Jn 21,25) (Mt 23,24).
íme néhány további példa a Biblia által használt irodalmi stílusokra, meghatározásokkal és versekkel:
Simile: a beszéd alakja, amely közvetlenül összehasonlít két különböző dolgot, általában a like/as szavakat használva. (Bíró 6:5)(Mt 13:44,52) (Mt 23:27) (Jer 23:29)(Ézs 53:6)
irónia: olyan nyelv használata, ahol a jelentés ellentétes a szó szerinti jelentéssel. (2sám 6: 20) (1 Kin 18: 27) (1Kor 4: 8) (Mt 27:29,37)
metafora: olyan beszédfigura, amelyben egy kifejezést vagy kifejezést használnak annak leírására, hogy két nem egyforma dolog valamilyen módon hasonló. Jézus így nevezte magát: kenyér (Jn 6,41), élő víz (Jn 4,10), ajtó (Jn 10,9), szőlőtő (Jn 15,5), pásztor (Jn 10,11-14), és azt mondta, hogy igyunk az ő véréből, és együnk a testéből (Mt 26,26-28).
Példázat: egy erkölcsi vagy spirituális lecke illusztrálására használt történet. (Mt 13,3-9) (Mt 18:10-14,21-35) (Mt 25:1-13,14-30) (Lk 15:11-32)
a Biblia tartalmazza az úgynevezett “antropomorfizmusokat” és “antropopatizmusokat” is.”Az antropomorfizmus az emberi forma vagy jellemzők hozzárendelése a nem emberekhez (azaz Istenhez). Például a Biblia azt mondja, hogy Istennek van: keze (Jn 10:29), arca (Mt 18:10), szíve (Hos 11:8), szeme (2 KR 16:9), szája (Ézs 58:14), füle (Zsolt 34:15), stb… Ezek azonban nem “szó szerint” vonatkozhatnak Istenre, mivel a Biblia azt mondja, hogy Isten természeténél fogva “lélek” (Jn 4:24) és “láthatatlan” (Kol 1:15)(1Tim 6:16)(1Tim 1:17)(Zsid 11:27). Ezenkívül Jézus azt mondta, hogy Isten nem ” test és vér “(Mt 16,17), sem” hús és csont ” (Lk 24,39). Az antropopatizmus hasonlóképpen azt jelenti, hogy emberi érzelmeket vagy érzéseket rendelünk nem emberekhez (azaz Istenhez).
#8. Keresse meg a releváns párhuzamos részeket: szinte minden tanulmányi Bibliában, amikor egy verset olvas, valahol az oldalon talál egy oszlopot, amely megmutatja a verséhez kapcsolódó más verseket. Nézd meg ezeket, nagyon hasznosak lehetnek.
#9. Olvassa el a különböző verziókat: bár azt javaslom, hogy használjon olyan Bibliát, amely “szóról szóra” fordítás (pl. NASB, KJV, NKJV), néha nehéz megérteni, hogy mit mond egy vers az egyik Bibliában (különösen a KJV-ben). Hasznos lehet egy “gondolat a gondolatért” fordítás (azaz NIV) vagy egy “parafrázis” Biblia (azaz élő vagy üzenet) használata, hogy jobban megértse, mit mond egy vers egy “szóról szóra” fordításban. (További információ ebben a témában lásd Q: # 57.) Elsődleges Bibliámként az úgynevezett “párhuzamos Bibliát” használom.”Az enyém 4 verziót (NASB, KJV, NLT, NIV) mutat egymás mellett, és sokszor sokat segített nekem. Ezenkívül nagyon hasznos lehet olyan dolgok birtoklása, mint egy jó bibliatanulmányozás a verseket magyarázó jegyzetekkel, egy kommentár(ok), egy bibliai szótár és egy konkordancia.
További Kérdések & Válaszok