Ban Zhao

I. sz.45-116) (kínai nyelven: ons; Wade – Giles: Pan Chao), udvariassági nevén huiban (ok) költő és író volt, az első ismert női Kínai történész. I. sz.45 körül birodalmi tudósok családjába született, édesanyja nevelte. 14 éves korára feleségül vette egy helyi lakost, Cao Shishut, de néhány évvel később halálát követően gyermekeivel a fővárosba költözött, hogy testvérével, Ban Gu-val éljen, aki apjuk, a híres történész, Ban Biao halála után vette át a Han könyvének szerzőségét. 92-ben Ban Gut kivégezték, mert részt vett a palotai intrikákban, és 97-ben a császár felhívta B. O.-T, hogy vegye át munkáját és fejezze be Han könyvét. Ő is tanította Deng Suit, aki régens lett, amikor csecsemő fia trónra lépett 106-ban, és gyakran támaszkodott Zhao útmutatására.

Ban Zhao egyértelműen ismert, hogy írt egy hosszú verset, Dongzheng fu (utazás kelet felé); három rövid vers töredékei, köztük “óda a Verébhez”; két emlékmű, “petíció Deng királynőhöz” és “petíció, hogy helyettesítsem testvéremet, Ban Chao-t” (levelek a trónhoz); és Nujie (szabályok a lányaim számára), utasítások kézikönyve lányai számára, akik hamarosan összeházasodnak. Nujie továbbra is ékesszóló kommentár a nők helyzetéről a konfuciánus Kínában.

élet

B. A. zh., más néven Ban Ji vagy Ban Huiban, i. sz. 45 körül született Fufengben, Anlingban (a mai hszianyangtól keletre, Shaanxi tartományban) Guangwu császár uralkodása alatt. Családja három generáció óta tudós volt a császári udvar szolgálatában. Zhao-nak idősebb ikertestvérei voltak, Ban Chao, aki később híres tábornok lett Kína északnyugati határán, és Ban Gu, aki költő és fő szerzője lett Han shu, a Han-dinasztia első 200 évének története Kína. Korai oktatást kapott otthon az édesanyjától, aki írástudó volt, és az apjától.

apja, Ban Biao, wangdu megye (a mai Hebei tartomány) népszerű bírája és tudós volt. Sima Qian történelmi feljegyzései (Shi Ji) nem terjedtek ki az I.E. 101-et követő évekre, a Nyugati Han-dinasztia Wudi császárának uralkodása alatt. Ban Biao elhatározta, hogy rögzíti ennek az időszaknak a történetét, feljogosítva Hou Ji, vagy, a történelmi feljegyzések “folytatása”. I. sz.54-ben, amikor bán Csao nyolcéves volt, meghalt, így a munka befejezetlen maradt. Legidősebb fia, Ban Gu hazatért, hogy részt vegyen a temetésen, és set elkezdte megszervezni és befejezni apja befejezetlen munkáját. Elégedetlen a címmel, megváltoztatta Han Shu – ra. I. sz.62-ben azzal vádolták, hogy megváltoztatta a történelmet, és bebörtönözték; a kézirat birodalmi felülvizsgálata után azonban Ban Gu-t szabadon engedték. Kinevezték a Lantai császári Könyvtár hivatalos szerkesztőjévé, akit a Han Shu befejezésével bíztak meg, és hozzáférést kapott számos ritka könyvhez és archívumhoz. Öccse, ban Chao, bár tábornok volt, szintén részt vett a Han Shu előkészítésében, miközben könyvtáros és szerkesztő volt a Lantai császári könyvtárban, mielőtt belépett a hadseregbe. Ban Gu több mint 20 évig dolgozott a kéziraton, és a könyv befejezésének tulajdonítják.

14 éves korára Ban Zhao feleségül vette Cao Shou-t, egy városi társat, aki néhány évvel később meghalt, így Ban Zhao több gyermekkel maradt. (Két fia, Cao Cheng és Cao Gu, híres han tudósok lettek.) Ban Zhao soha nem házasodott újra, inkább irodalmi tevékenységeknek szentelte magát. Anyja a fővárosban volt bátyjával, Ban Gu-val, akit a császári udvar alkalmazott történészként és a Han Shu szerkesztőjeként; Ban Zhao ott csatlakozott hozzájuk, és egyes tudósok úgy vélik, hogy már hozzájárult a történelemhez abban az időben.

89-ben egy új gyermek császár lépett a trónra, és a politikai hatalom anyja, az özvegy Dou császárné és családja kezébe került. Ban Gu szoros kapcsolatban állt velük. Ban ben 92, a Dou családot árulással vádolták; a császárné elvesztette hatalmát, a család férfi tagjai öngyilkosságot követtek el, a család barátait, köztük Gu-t is kivégzésre ítélték. Ban Gu a börtönben halt meg, így a” nyolc asztal ” és a csillagászatról szóló rész befejezetlen maradt. Ban Zhao családjának többi része elhagyta a fővárost.

97-re Zhao-t a császár visszahívta a fővárosba, hogy befejezze a ban Gu halálakor befejezetlen történelmet. Zhao ötödik században írt életrajza szerint “császár behívta őt a húsvéti terem könyvtárába, hogy folytathassa a munkát és befejezhesse”, és megtanítsa más tudósoknak, hogyan kell olvasni ezt az új szöveget. Hozzáférést kapott a Dongguan Imperial Library összes könyvéhez és archívumához.

Ban Zhao nemcsak történész volt, hanem tanár is. Előadásokat tartott a Dongguan könyvtárban, a Han Shu nyelvéről, amelyet az átlagos olvasó nehezen értett meg. Később a császár királynőjének, ágyasainak és a várakozó hölgyeknek oktatójává tette, aki “Cao Dagu”-nak szólította; “Cao” volt a férje családi neve, a “Dagu” pedig megtisztelő cím volt a jól olvasott és tehetséges nők számára.

Ban Zhao tanítványai között volt egy fiatal lány, Deng Sui, aki i.sz. 95-ben, 15 éves korában jelent meg először az udvarban. Zhao tanította Deng csillagászatot és matematikát, valamint történelmet és klasszikusokat. 102-ben a császár leváltotta a császárnőt, helyére Deng került. Amikor a császár 106-ban meghalt, a trónt 100 napos fiára, Liu Longra hagyta, Deng Sui pedig az eljáró szuverén lett. Lui Long hamarosan meghalt, helyére egy másik gyermek került; az özvegy Deng császárné régens maradt. Csak 26 amikor először elérte a szuverenitást, gyakran fordult Ban Zhao tanácsért. Ban Zhao nyilvánvalóan jelentős befolyást gyakorolt az özvegy Császárnéra; amikor probléma merült fel a bíróságon, egy kortárs azt írta: “Ban anya szavára az egész család lemondott” . Amikor a császárné 120-ban meghalt, gyászolta Ban Zhao-t, aki korábban meghalt.

Ban Zhao kráter a Vénuszon róla nevezték el.

művek

Zhao halála után menye három kötetben gyűjtötte össze írott munkáját, “Dagu Összegyűjtött művei”, amely az ötödik században írt életrajza szerint “elbeszélő verseket, Emlékírásokat, feliratokat, dicshimnuszokat, érveket, kommentárokat, Elégiákat, esszéket, értekezéseket, kiállításokat, emlékműveket és végső utasításokat tartalmazott, összesen (elég ahhoz, hogy kitöltse) 16 könyvet” . Úgy tűnik, Zhao egy korábbi művet is kommentált, Lienu zhuan (kiemelkedő nők élete, I.E. 79-8). A “Dagu összegyűjtött műveinek” nagy része elveszett. A fennmaradt művek, amelyeket egyértelműen ban Zhao írt, egy hosszú verset tartalmaznak, Dongzheng fu (utazás kelet felé); három rövid vers töredékei, köztük az “Óda a Verébhez”; két emlékmű, “petíció Deng királynőhöz” és “petíció, hogy helyettesítsem testvéremet, Ban Chao-t” (levelek a trónhoz); és Nujie (előírások a lányaim számára), útmutató a házasságra készülő lányainak.

“Dongzheng fu” (kelet felé haladva)

Ban Zhao legkorábbi fennmaradt műve a “Dongzheng fu” (kelet felé haladva) vers, amelyet közel 50 éves korában írtak. Közvetlenül azután, hogy testvére, Ban Gu meghalt a börtönben, elkísérte fiát, Cao Gu, chenliu megye bírójának kisebb posztjára. Ban gu ikertestvére, Ban Chao a határon volt, és nem tudta, hogy valaha visszatér-e a fővárosba. Feljegyezte az utazás benyomásait, és küzdött, hogy legyőzze szomorúságát a konfuciánus tanítások elmélkedésével:

Yung-ch ‘ u hetedik éve; Követem a fiam útját kelet felé. Ez egy kedvező nap a tavasz első holdján; ezt a jó órát választjuk, és hamarosan elkezdjük. Most felállok, és felszállok a kocsimra. Az eventide-nél a Yen-shih-ban szállunk meg: már elhagyjuk a régit, és elkezdjük az újat. Nyugtalan vagyok a fejemben, és szomorú a szívemben. Hajnal első fénye jön, és mégsem alszom; a szívem tétovázik, mintha cserbenhagyna. Kiöntök egy csésze bort, hogy ellazítsam a gondolataimat. Elnyomva az érzéseimet, sóhajtok és hibáztatom magam: nem kell fészkekben laknom, sem halott fákról származó férgeket (enni). Akkor hogyan ne bátorítsam magam, hogy nyomuljak előre? Továbbá, különbözök másoktól? Hadd halljam meg a mennyország parancsát, és haladjak a maga útján. …. Valójában a valódi erény nem halhat meg; bár a test bomlik, a név tovább él… . Tudom, hogy az ember természete és végzete a mennyben nyugszik, de erőfeszítéssel haladhatunk előre és közeledhetünk a szeretethez. Kinyújtott, felemelt fej, tovább haladunk a látáshoz….

Han Shu

a Han Shu-t 30-40 év alatt írta négy szerző: Ban Zhao apja, Ban Biao; testvére Ban Gu ban Chao némi segítségével; és Ban Zhao, aki befejezte és szerkesztette a munkát. Kínai történészek és tudósok vitatják Zhao hozzájárulásának mértékét 1900 éve. Belső bizonyítékok alapján a fordító Nancy Lee Swann úgy véli, hogy Zhao felelős a teljes

körülbelül egynegyedéért ismert, hogy Ban Zhao befejezte a csillagászatról szóló részt és a “nyolc táblázatot”, amely a nagyobb munka szempontjából elengedhetetlen nevek összeállítása, beleértve a nyugati Han-dinasztia arisztokratáinak és magas rangú tisztviselőinek, valamint azoknak a karrierjének és sorainak teljes listáját. Amennyire a történészek ellenőrizni tudják őket, a tények és a vonalak pontosak. A táblázatok hasznos indexet és kiegészítést nyújtanak a Han Shu többi részéhez.Az egyik táblázat, az úgynevezett “ősi és kortárs figurák”, több száz történelmi nevezetességet sorol fel, kilenc osztályra osztva. Nem tartalmazza a “kortársak” nevét, talán Ban Zhao politikailag kockázatosnak találta korának fontos alakjainak osztályozását.

Nujie

a Peirod alatt Ban Zhao halála után leginkább han Shu-hoz való hozzájárulásáról, tudományos írásairól és költészetéről volt ismert. A kilencedik században azonban azonosult Nujie-val, a konfuciánus feleségek oktatási kézikönyvével, amelyet látszólag saját lányainak írtak, de sokkal nagyobb közönség számára szánták. A könyv gyakorlati tanácsokat adott arra vonatkozóan, hogyan viselkedjen egy nő férje családjának otthonában. Ban Zhao általában azt tanácsolta a nőknek, hogy legyenek engedelmesek, de támogatta a nők oktatását. A könyvet Kínában érvként használták arra, hogy a nők miért fogadják el alacsony státuszukat a kínai társadalomban. A konfuciánus Kínában a nők helyzetének ékesszóló bemutatása marad.

-én, a méltatlan író, nem vagyok kifinomult, megvilágosodott, és természetemnél fogva nem vagyok értelmes, de szerencsés vagyok, hogy egy kis szívességet sem kaptam tudós apámtól, és hogy művelt édesanyám és tanítónőm volt, akire támaszkodhattam az irodalmi nevelésben, valamint a jó modorra való nevelésben. Több mint negyven év telt el azóta, hogy tizennégy éves koromban a Cao családban fogtam a Kukát és a seprűt . Ez alatt az idő alatt remegő szívvel állandóan attól féltem, hogy megszégyenítem a szüleimet, és hogy megsokszorozom a nehézségeket mind a nők, mind a férfiak számára a férjem családjában. Éjjel-nappal szomorú voltam a szívemben, de fáradtan dolgoztam anélkül, hogy bevallottam volna a fáradtságot. Most és a jövőben azonban tudom, hogyan szabaduljak meg az ilyen félelmektől.

… most, hogy már férfi, és képes megtervezni a saját életét, nem kell újra aggódnom miatta. De én bánom, hogy te, lányaim, csak most a korban a házasság, még ebben az időben nem volt fokozatos képzés és tanácsadás; hogy még mindig nem tanulta meg a házas nők megfelelő szokásait. attól tartok, hogy más családok jó modorának kudarcával megalázod mind az őseidet, mind a klánodat. Most súlyos beteg vagyok, az élet bizonytalan. Mivel mindannyiótokra ilyen képzetlen állapotban gondoltam, sokszor nyugtalan voltam számotokra. A szabadidő óráiban… ezeket az utasításokat a ” leckék nőknek.”Annak érdekében, hogy legyen valami, amellyel személye javát szolgálhatja, azt kívánom, hogy mindegyikőtök, leányaim, írjatok ki egy példányt maguknak.

ha sikerül örömet szerezned az egy embernek, örökre letelepedsz. Ha nem sikerül örömet szerezned egy embernek, örökre véged.

– mivel a Yin és a Yang nem azonos természetűek, így a férfi és a nő eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A Yang distintív minősége a merevség; a Yin funkciója engedelmes. A férfit tisztelik az erőért; egy nő szelídsége miatt gyönyörű. Így született meg a mondás: “az ember, bár farkasként született, félő, hogy gyenge szörnyeteggé válhat; egy nő, bár egérként született, félő, tigrisré válhat.”

-egy nőnek négy képesítéssel kell rendelkeznie: (1) női erény; (2) Női Szavak; (3) női viselet; és (4) női munka. Most, amit női erénynek neveznek, nem kell ragyogó képességnek lennie, kivételesen különbözik másoktól. A nőies szavaknak sem a vitában, sem a beszélgetésben nem kell okosnak lenniük. A női megjelenés nem igényel sem szép, sem tökéletes arcot és formát. A női munkát nem kell ügyesebben elvégezni, mint másokét.

gondosan őrzi tisztaságát; hogy körültekintően ellenőrizze viselkedését; minden mozdulatban, hogy szerénységet mutassunk; és hogy minden cselekedetet a legjobb használat alapján modellezzünk, ez a női erény.

a nőies szavak jellegzetességeinek nevezhetjük, ha gondosan választjuk meg a szavait, kerüljük a vulgáris nyelvezetet, a megfelelő időben szólunk, és nem fárasztunk el másokat sok beszélgetéssel. A mocskot lemosni és lemosni; a ruhákat és dísztárgyakat frissen és tisztán tartani; a fejet és a testet rendszeresen megmosni, és a személyt a gyalázatos mocsoktól mentesen tartani-nevezhetjük a nőies viselkedés jellegzetességeinek. Teljes odaadással varrni és szőni; nem szeretni a pletykát és az ostoba nevetést; a tisztaságban és a bor és az étel elkészítésében a vendégek kiszolgálására, nevezhetjük a női munka jellegzetességeinek. Ez a négy képesítés jellemzi a nő legnagyobb erényét. Egy nő sem engedheti meg magának, hogy nélkülük legyen. Valójában nagyon könnyű birtokolni őket, ha egy nő csak a szívében kincseli őket. Az ősöknek volt egy mondása: “a szeretet messze van? Ha szeretetre vágyom, akkor a szerelem kéznél van!”Tehát elmondható ezekről a képesítésekről.

– az önkultúra szempontjából semmi sem egyenlő mások tiszteletével. A szilárdság ellensúlyozására semmi sem egyenlő a megfeleléssel. Következésképpen elmondható, hogy a tisztelet és a beleegyezés útja a nő legfontosabb viselkedési alapelve. Tehát a tiszteletet úgy lehet meghatározni, mint ami nem más, mint az állandó ragaszkodás; és a beleegyezés nem más, mint liberálisnak és nagylelkűnek lenni. Azok, akik állhatatosak az odaadásban, tudják, hogy a megfelelő helyükön kell maradniuk; azok, akik liberálisak és nagylelkűek, megbecsülik másokat, tisztelik és szolgálják őket.

-észrevettem, hogy a mai urak csak azt értik meg, hogy a feleséget kormányozni kell, és hogy az ember méltóságát meg kell őrizni, ezért oktatják fiaikat és tesztelik olvasási képességüket. De teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy férjet és mestert kell kiszolgálni, és rituális feladatokat kell végrehajtani.

vajon nem csak a fiak és nem a lányok oktatása árulja el az egyiket és a másikat irányító különböző normák teljes tudatlanságát? A rítusok szerint a gyerekeket nyolc éves korukban meg kell tanítani írni és olvasni, tizenöt éves korukban pedig iskolába kell küldeni őket. Nem lehetne egyszerűen ez az általános szabály?

Megjegyzések

• Goldin, Paul Rakita. Konfuciusz után: tanulmányok a korai Kínai filozófiáról. Honolulu: University of Hawai ‘ i Press, 2005. ISBN 0824828429

• Gulik, Robert Hans van. Szexuális élet az ókori Kínában: A kínai szex és Társadalom előzetes felmérése kb. I. E. 1500-tól I. E. 1644-ig.. Leiden: E. J. Brill, 1974. ISBN 978-9004039179

• Idema, Wilt és Beata Grant. A vörös kefe: a császári kínai nők írása. (Harvard Kelet-Ázsiai monográfiák; 231). Cambridge: Harvard Egyetem Ázsia Központja, 2004. ISBN 067401393X

• Liu, Xiang és Albert R. O ‘ Hara. A nő helyzete a korai Kínában a Lieh n szerint Csuan, “a jeles kínai nők életrajzai”. Westport, Conn: Hyperion Press, 1981. ISBN 978-0830501120

• Pan, Ku. Udvaronc és közember az ókori Kínában; válogatás az egykori Han történetéből. Fordította: Burton Watson. New York, Columbia University Press, 1974. ISBN 0231037651

• Swann, Nancy Lee. Pan Chao: Kína legfontosabb női tudósa. Michigan klasszikusok a kínai tanulmányokban, 5.szám. Ann Arbor: Kínai Tanulmányok Központja, Michigani Egyetem, 2001. ISBN 978-0892641505

• Tao, Jie, Bijun Zheng és Shirley L. Mow. Kínai nők múlt, jelen és jövő. New York: feminista sajtó A New York-i Városi Egyetemen, 2004. ISBN 978-1558614659