fordított ok-okozati összefüggés akkor fordul elő, ha úgy gondolja, hogy X okozza Y-t, de a valóságban Y valójában X-et okoz.
ez egy gyakori hiba, amelyet sokan elkövetnek, amikor két jelenséget vizsgálnak, és tévesen feltételezik, hogy az egyik az OK, míg a másik az okozat.
1.példa: dohányzás & depresszió
a fordított okozati összefüggés egyik gyakori hibája a dohányzás és a depresszió.
egy megfigyelési tanulmányban a kutatók megfigyelhetik, hogy az emberek, akik többet dohányoznak, általában depressziósabbak. Így naiv módon feltételezhetik, hogy a dohányzás depressziót okoz.
azonban lehetséges, hogy a kutatók ezt visszafelé kapják, és a valóságban a depresszió valójában a dohányzást okozza, mert úgy tekintenek rá, mint a negatív érzelmeik enyhítésére és a patak elfújására.
2.példa: jövedelem & boldogság
a fordított okozati összefüggés másik gyakori hibája az éves jövedelem és a jelentett boldogsági szintek.
egy megfigyelési tanulmányban a kutatók megfigyelhetik, hogy azok az emberek, akik magasabb éves jövedelmet keresnek, azt is jelenthetik, hogy összességében boldogabbak az életben. Így egyszerűen feltételezhetik, hogy a magasabb jövedelem több boldogsághoz vezet.
a valóságban azonban igaz lehet, hogy azok az emberek, akik természetesen boldogabbak, általában jobb munkavállalók, és így magasabb jövedelmet keresnek. Így, a kutatók valóban visszafelé kaphatják meg a kapcsolatot. A magasabb jövedelem nem okoz több boldogságot. A nagyobb boldogság lehet A magasabb jövedelem oka.
3. példa: Kábítószer-használat & mentális jólét
a fordított okozati összefüggés másik példája a kábítószer-használat és a mentális jólét.
egy megfigyelési tanulmányban a kutatók megfigyelhetik, hogy a kábítószer-használók alacsonyabb szintű mentális jólétet is jelenthetnek. A kutatók ezután naivan feltételezhetik, hogy a kábítószer-használat alacsonyabb mentális jólétet okoz.
a valóságban előfordulhat, hogy azok az emberek, akiknek természetesen alacsonyabb a jólétük, nagyobb valószínűséggel használnak drogokat, ami azt jelenti, hogy a kábítószer-használat és a mentális jólét közötti valódi kapcsolat megfordult.
az ok-okozati összefüggés megítélése
a jelenség közötti ok-okozati összefüggés értékelésének egyik módja a Bradford Hill kritériumok, az angol statisztikus által javasolt kilenc kritériumkészlet Sir Austin Bradford Hill 1965-ben, amelyek célja két változó közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása.
a kilenc kritérium a következő:
1. Erő: minél nagyobb a kapcsolat két változó között, annál valószínűbb, hogy ok-okozati.
2. Összhang: A különböző kutatók által különböző helyeken és különböző mintákkal megfigyelt következetes eredmények növelik annak esélyét, hogy az asszociáció ok-okozati.
3. Specificitás: az ok-okozati összefüggés akkor valószínű, ha egy adott helyen nagyon specifikus populáció és betegség van, más valószínű magyarázat nélkül.
4. Időbeliség: a hatásnak az OK után kell bekövetkeznie.
5. Biológiai gradiens: a nagyobb expozíciónak általában a hatás nagyobb előfordulásához kell vezetnie.
6. Valószínűség: az ok és okozat közötti elfogadható mechanizmus hasznos.
7. Koherencia: az epidemiológiai és laboratóriumi eredmények közötti koherencia növeli a hatás valószínűségét.
8. Kísérlet: a kísérleti bizonyítékok növelik annak esélyét, hogy a kapcsolat ok-okozati, mivel a kísérletek során más változók is ellenőrizhetők.
9. Analógia: a megfigyelt asszociáció és bármely más asszociáció közötti analógiák vagy hasonlóságok használata növelheti az ok-okozati összefüggés fennállásának esélyét.
e kilenc feltétel használatával növelheti annak esélyét, hogy helyesen azonosítsa a két változó közötti ok-okozati összefüggést.