több tanulmány kimutatta, hogy a mammográfiailag sűrű mellű nőknél nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, és hogy a mell felső külső kvadránsa a leggyakoribb hely, ahol az emlőrák található. A BMC Cancer-ben közzétett tanulmány megállapításai szerint nincs összefüggés. A tanulmány azonban megerősítette, hogy az emlőrák valószínűleg a mell felső külső negyedében fordul elő egy 110 nőből álló betegcsoportban.
a kvadráns sűrűsége és egy adott kvadránsban előforduló daganatok közötti kapcsolat vizsgálatát a mammográfia mennyiségi sűrűségének mérésére szolgáló megbízható módszer hiánya, valamint a mell négy jól definiált kvadránsra osztására szolgáló standardizált módszer hiánya korlátozta. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem radiológiai tudományok tanszékének multinacionális kutatócsoportja és a tajvani kórházak számítógépes algoritmuson alapuló szegmentációs módszert fejlesztettek ki az emlősűrűség kvantitatív elemzésére. Egy bevett módszerrel négy kvadránsra osztották a mellet craniocaudalis és mediolateralis ferde mammográfia alapján, referenciaként a mellbimbót és a mellkasfalat használva.
társszerző Min-Ying su, PhD, a radiológia professzora és a Kaliforniai Egyetem funkcionális Onko-képalkotó Központjának igazgatója, és társkutatók visszamenőlegesen áttekintették 213 kórosan igazolt emlőrákos nő mammográfiás eredményeit, akik korábban nem voltak emlőrákban. Összesen 110 nő, akiknek csak egy kvadránsban volt emlőrákja, a beteg kohorszát tartalmazta értékelés céljából. Ezeket a betegeket a tumor elhelyezkedése alapján négy csoportra osztottuk. A rákokat invazív ductalis (70%), invazív lobularis (0.45%), egyéb invazív emlőrák (10%) és ductalis carcinoma in situ (15%).
a felső külső kvadráns volt a legnagyobb mell-és sűrűségű terület, 20% – os sűrűséggel. Az emlő területének és sűrűségének sorrendje (csökkenő sorrendben): felső külső kvadráns, felső belső kvadráns, alsó külső kvadráns és alsó belső kvadráns. A százalékos sűrűség, a sűrűség terület/mell terület arányaként számítva, csökkenő sorrendben a többi kvadráns esetében: alsó külső kvadráns (22,8%), alsó belső kvadráns (20,5%) és felső belső kvadráns (18,5%).
a kutatók arról számoltak be, hogy statisztikai elemzésük alapján az összehasonlító eredmények azt mutatták, hogy nincs trend, és hogy a százalékos sűrűség nem kapcsolódik a tumor előfordulásához. A cikkben részletesen ismertetett kvadráns sűrűségbeli különbségeket elsősorban a mellosztási módszernek tulajdonították, és nem kapcsolódtak a rák előfordulásához.