az ismételhetőség és a reprodukálhatóság a pontosság mérésének módjai, különösen a kémia és a mérnöki munka területén. Általában a tudósok többször is elvégzik ugyanazt a kísérletet, hogy megerősítsék megállapításaikat. Ezek az eredmények eltéréseket mutathatnak. Egy kísérlet összefüggésében
az ismételhetőség az egyetlen műszer vagy személy által azonos körülmények között végzett mérések változását méri, míg a reprodukálhatóság azt méri, hogy egy teljes tanulmány vagy kísérlet teljes egészében reprodukálható-e.
a tudományos írásokban a reprodukálhatóságot és az ismételhetőséget gyakran szórásként jelentik. A nyers keveréktől a tiszta Vegyületig – az Automatikus tisztítás egyszerűvé tétele című cikk azt tárgyalja, hogy a tudósok és a kutatók hogyan állapítják meg részletesebben az ismételhetőséget és a reprodukálhatóságot.
mi az ismételhetőség?
az ismételhetőségi gyakorlatokat Bland és Altman tudósok vezették be. A megismételhetőség megállapításához a következő feltételeknek kell teljesülniük: ugyanaz a hely; ugyanaz a mérési eljárás; ugyanaz a megfigyelő; ugyanaz a mérőműszer, azonos feltételek mellett; és rövid időn át történő ismétlés.
az úgynevezett “ismételhetőségi együttható” a pontosság mérése, amely az ismételt vizsgálati eredmények párja közötti abszolút különbséget jelöli.
mi a reprodukálhatóság?
a reprodukálhatóság viszont a különböző egyének által, különböző helyeken, különböző eszközökkel végzett kísérletek eredményei közötti egyetértés mértékére utal. Egyszerűen fogalmazva, azt méri, hogy képesek vagyunk megismételni mások eredményeit. Kiterjedt kutatásaik révén
ellenőrzött laboratóriumok közötti vizsgálati programok képesek meghatározni a reprodukálhatóságot. A precíz alacsony hőmérséklet-szabályozás javítja a reakció reprodukálhatóságát című cikk részletesebben tárgyalja a reprodukálhatósággal kapcsolatos kihívásokat.
miért tartják kívánatosnak az ismételhetőséget és a reprodukálhatóságot?
az ismételhetőség és a reprodukálhatóság szempontjából a teszt/újra teszt megbízhatósága azt mutatja, hogy a tudományos eredmények és konstrukciók várhatóan nem változnak az idő múlásával. Például, ha egy bizonyos módszert használt egy felnőtt karjának hosszának mérésére, majd két évvel később megismételte a folyamatot ugyanazzal a módszerrel, nagyon valószínű, hogy az eredmények korrelálnak. Mégis, ha az eredmények nagyban különböztek, akkor valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy megállapításai pontatlanok voltak, ami további vizsgálatokhoz vezet. Mint ilyen, az ismételhetőség és a megbízhatóság bizonyos fokú tekintéllyel ruházza fel a vizsgálati eredményeket.
ismételhetőséget és megbízhatóságot is használhatunk a különbség és a korreláció hiányának mérésére. Ha például nem tudjuk megismételni vagy reprodukálni eredményeinket, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért, és tovább kell vizsgálnunk.