ezúton ismertetjük egy 15 éves, súlyos tojásallergiával diagnosztizált fiú esetét, akit klinikánkra utaltak, mert soha nem kapott MMR oltást, annak ellenére, hogy kötelező volt. Ezért nem lehetett felvenni az iskolába, tovább. Valójában szülei az MMR oltást rendkívül kockázatosnak tartották a mögöttes tojásallergia miatt.
alapos allergológiai vizsgálatot végeztek.
ami a klinikai kórtörténetet illeti, egyetlen, a tojással szembeni mellékhatásról számoltak be, amely korai csecsemőkorban (9 hónap) jelentkezett, szakács tojás első lenyelését követően. Jellemzően a tünetek közé tartozott a zihálás, nehézlégzés, a hangmagasság változása, köhögés, sírás és sápadtság. A légutak gyors érintettsége azt jelezte, hogy a reakció súlyos volt (a gyermeket kórházba szállították, kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal kezelték). Ezen esemény után a tojásokat teljesen kizárták a gyermek étrendjéből. Sőt, amikor a gyermek 9 éves volt, anafilaxiás sokkban szenvedett, fenyőmag lenyelése után.
A kvantitatív varrat nélküli varratokat 36 kereskedelemben kapható élelmiszerallergén (Lofarma, Milánó, Olaszország) tömbjével végeztük, tükrözve az ételallergia spektrumát Dél-Olaszországban (ahol az emberek tipikus mediterrán étrendet fogyasztanak). Több szenzibilizációt észleltek, beleértve a földimogyorót, a mandulát, a mogyorót, a búzát és különösen a tojásfehérjét (ábra. 1a). Azt is végre prick-by-prick, is tesztelése sült sütemény (piskóta; jól főtt tojás), szakács tojás (kemény szakács; ábra. 1b). Az eredményeket az allergén wheal területének és az exogén hisztamin wheal területének (a továbbiakban: Bőrindex) arányában fejeztük ki. Ezenkívül a tojásfehérjével, a kemény tojásfehérjével és a sült tojással kapott búzák mindegyike nagyobb volt, mint 5 mm (átlagos átmérő), amelyet gyermekkorban magas specifitással társítottak . Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy a fiú érzékeny volt több élelmiszer-allergénre, és hogy a tojásallergia még mindig jelen volt. Ami a többi észlelt élelmiszer-érzékenységet illeti, a fiatal beteg kijelentette, hogy búzából származó ételeket (kenyeret, tésztát stb.), mandula, bab és napraforgómag, allergiás tünetek nélkül. Szerény tüneteken (ajak angioödéma) ment keresztül, amikor alkalmanként zöldborsót és mogyorót fogyasztott, miközben nem emlékezett arra, hogy valaha is evett volna mogyorót, tintahalat, polipot és kagylót, ami arra utal, hogy ezek az ételek valóban intoleranciát mutatnak.
In vivo és in vitro IgE kimutatás. mennyiségi varrat nélküli varrat a kereskedelemben kapható élelmiszer-allergének tömbjéhez. Az eredményeket a Bőrindexben fejezzük ki, én.e., az allergén búzaterület és az exogén hisztamin (10 mg/ml) referencia búzaterület közötti arány. B mennyiségi varrat nélküli termék a kereskedelemben kapható tojáskivonathoz (tojásfehérje és tojássárgája), valamint a szakács által készített tojáshoz (tojásfehérje és tojássárgája) és a sült tojáshoz (piskóta). A Bőrindexben kifejezett eredmények, is. C Összszérum IgE és tojásallergén-specifikus szérum IgE, Immunkap – mal mérve. d kvantitatív varrat nélküli csövek MMR vakcinával (hígítatlan); kvantitatív intradermális vizsgálatok MMR vakcinával, 1:100, illetve 1:10 hígítás mellett. Az eredményeket búzaterületekben (mm2) fejezzük ki. Exogén hisztamint (0,002 mg/ml) használtunk a pozitív kontrollhoz intradermális tesztekben
továbbá az Immunkap (Thermo Fisher Scientific, Milánó) segítségével a szérum specifikus IgE szintjét értékeltük a tojásfehérje, az OVM, az OVA és az OVT tekintetében. A kimutatott értékek előre jelezték a klinikailag releváns reakciókat a tojásfogyasztást követően, megerősítve a bőrteszt eredményeit (ábra. 1c). A teljes IgE-szint különösen magas volt (ábra. 1c).
a tojásallergia értékelése után az SPT-t tiszta MMR vakcinával végeztük, ami negatívnak bizonyult. Ezután intradermális teszteket végeztünk az MMR vakcina két növekvő hígításával (ti. 1/100, 1/10). Ahogy az várható volt, ez az eljárás is negatívnak bizonyult (ábra. 1d). Ezenkívül 100 6/10 MMR vakcina hígítást injektáltunk szubkután (injekciós teszt). Sem lokális, sem szisztémás azonnali reakciót nem figyeltek meg.
végül a vakcina-specifikus B-sejt klónok hiányának megerősítése érdekében, amely megerősítené az in vivo kapott eredményeket, ex-vivo B-limfocita proliferációs vizsgálatot is végeztünk (ábra. 2a-d). Ezzel a megközelítéssel az MMR vakcina komponensekkel szembeni esetleges késleltetett allergiás reakciót is vizsgálták (vakcina-specifikus T-sejtek proliferációja). Így a perifériás vér mononukleáris sejtjeit (PBMC) izoláltuk a leírtak szerint, és karboxi-fluoreszcein-szukcinimidil-észterrel (CFSE) festettük; 5 ft) 5 percig mossuk, majd Dulbecco módosított Eagle táptalajában (DMEM) tenyésztjük, kiegészítve a beteg szérumának 10% – ával. Ezeket a PBMC-ket a vakcina 3 különböző hígításának tették ki (1/4000, 1/400, illetve 1/40), három példányban mikrotenyészetekben (2 ~ 105 pbmc 200 ~ l-ben), 37 ~ ~ C-on tartva 5% CO2, gőzzel telített légkörben. Negatív kontrollként vakcinát nem tartalmazó tenyészeteket használtunk. 48 óra elteltével a PBMC-t betakarítottuk, mossuk és fluorokróm-kapcsolt anti-CD19 és anti-CD3 antitestekkel festettük 20 percig. További mosás után a sejteket áramlási citometriával (Navios 3L 10c, Beckman Coulter, Milan) elemeztük a proliferáló B – és T-limfociták kimutatására. Fontos, hogy MMR vakcina jelenlétében nem figyeltek meg B-limfocita proliferációt (CD19+ sejtek) (ábra. 2a-e). CD3 + sejtproliferációt nem figyeltek meg (az adatok nem jelennek meg).
Ex vivo B-sejt proliferációs vizsgálat. A CFSE intenzitásának csökkentésével értékelt sejtproliferáció: a kezeletlen B-sejtek mikrokultúráiban; b B-limfocitákat inkubáltunk 1:4000 MMR vakcina hígítással; c B-limfocitákat inkubáltunk 1:400 MMR vakcina hígítással; és végül d B-limfocitákat inkubáltunk 1: 40 MMR vakcina hígítással. Az eredmények az elvégzett 2 proliferációs vizsgálat egyikére vonatkoznak. E stimulációs indexekben a fenti 3 MMR vakcina hígításokhoz. A 2 vizsgálat átlaga. A stimulációs Index a potenciális proliferációnak kitett sejtek proliferációs sebessége és a kontroll sejtek bazális proliferációs sebessége közötti arány. A stimulációs Index (2) jelentős specifikus proliferációs aktivitást jelez. SSC oldalsó szórás, CFSE karboxi-fluoreszcein-szukcimidil-észter
ezen további bizonyítékok alapján beadtuk az MMR vakcinát a fiúnak, két 50% – os adagban, egyenként 250 6L-ben, egy órás intervallummal a két injekció között. A beteg 1 órán át megfigyelés alatt maradt (a második injekció után). Amint az várható volt, sem azonnali, sem késleltetett mellékhatásokat nem figyeltek meg. Ezért vissza lehetett venni az iskolába.
kilenc hónappal később a B-limfocita proliferációs vizsgálatot hasonló eredményekkel megismételtük (ábra. 2e). Ezután egy második MMR vakcina beadását hajtottuk végre, a megadott oltási ütemterv szerint.