Termékenység

a növényeknek ugyanúgy szükségük van tápanyagokra, mint az embereknek. A termékeny talaj tartalmazza az alapvető növényi táplálkozáshoz szükséges összes fő tápanyagot (például nitrogént, foszfort és káliumot), valamint más, kisebb mennyiségben szükséges tápanyagokat (például kalcium, magnézium, kén, vas, cink, réz, bór, molibdén, nikkel). Általában a termékeny talajnak van olyan szerves anyaga is, amely javítja a talaj szerkezetét, a talaj nedvességtartalmát, valamint a tápanyag-visszatartást, valamint a pH-értéket 6 és 7 között. Sajnos sok talajban nincs megfelelő szintű az összes szükséges növényi tápanyag, vagy a talaj körülményei kedvezőtlenek bizonyos tápanyagok növényi felvételéhez.

a talaj termékenységére összpontosító Talajtudósok érdekeltek a tápanyagok kezelésében a növénytermesztés javítása érdekében. A kereskedelmi műtrágyák, trágyák, salakanyagok és komposztok felhasználására összpontosítanak, hogy tápanyagokat és szerves anyagokat adjanak a talajhoz. Néha olyan vegyi anyagokat is hozzáadnak, amelyek megváltoztatják a pH-t egy optimálisabb szintre a növények tápanyag-elérhetőségéhez. A talajtermékenységi szakértőknek ügyelniük kell arra is, hogy a gyakorlatok környezeti szempontból fenntarthatóak legyenek. A tápanyagok nem megfelelő kezelése a tavak, folyók, patakok és talajvíz szennyeződéséhez vezethet. Ráadásul a talaj módosítása költséges, és csökkenti a gazdálkodási műveletek jövedelmezőségét, nem is beszélve arról, hogy a tápanyagok mérgező szintje ugyanolyan rossz vagy rosszabb lehet, mint a növények számára túl kevés tápanyag.

tápanyaghiány

17 alapvető növényi tápanyag van, három levegőből és vízből (szén, oxigén és hidrogén), 14 pedig a talajból származik. Az alábbi táblázat a talajból nyert alapvető és hasznos elemeket ismerteti. A makrotápanyagokra nagy mennyiségben van szükség, a mikrotápanyagokra kis mennyiségben van szükség, és a hasznos elemek nélkülözhetetlenek vagy előnyösek egyes növények számára, de nem minden.

		elnyelt forma	funkció	hiányosság
alapvető elemek
makrotápanyagok
nitrogén	N	NO3 -, NH4+	fehérje és enzim komponens	a levelek Általános sárgulása, elakadt növekedés, gyakran először az idősebb levelek érintettek.
foszfor	P	HPO4 -, HPO42-	membránok, energia, DNS	nehéz elképzelni, amíg súlyos. Törpe vagy satnya növények. Az idősebb levelek sötétzöldre vagy vöröses-lilára válnak.
kálium	K	K+	ozmotikus egyensúly	az idősebb levelek hervad, vagy nézd égett. Az erek közötti sárgulás a levél tövében kezdődik, a levél széleitől befelé halad.
kalcium	az	Ca2+	a sejt szerkezete	a gyümölcs / virág és az új levelek torz vagy szabálytalan. Súlyos esetben a levelek nekrotikusak lesznek az alap közelében. A leveleket lefelé lehet tölcsérezni. gyakrabban fordul elő alacsony pH-n.
magnézium	Mg	Mg2+	klorofill, enzimaktiválás	az idősebb levelek sárgássá és barnává válnak a levél széle körül, zöld középpontot hagyva. Lehet, hogy ráncos. gyakrabban fordul elő alacsony pH-értéknél.
kén	sz	SO42-	fehérje és enzim komponens	a sárguló levelek fiatalabb levelekkel kezdődnek.
mikrotápanyagok
vas	Fe	Fe 2+, Fe 3+	a klorofill előállításához szükséges enzimfunkció	sárgulás a fiatalabb levelekkel kezdődő erek között. Gyakrabban fordul elő magas pH-értéknél.
mangán	Mn	Mn2+	enzim komponens	sárgulás a fiatalabb levelekkel kezdődő erek között. Minta nem olyan egyértelmű, mint a fe-hiány, megjelenhet a foltok vagy szeplős. Gyakrabban fordul elő magas pH-értéknél.
cink	Zn	Zn2+	enzim komponens	sárgulás a fiatalabb levelek vénái között. A terminál levelei lehetnek rozetta. Gyakrabban fordul elő magas pH-értéknél.
bór	B	H2BO3-	sejtfal	a terminális rügyek meghalnak. Könnyű általános sárgulás. A B követelmények nagyon növényspecifikusak.
réz	Cu	Cu2+	enzim funkció	sötétzöld satnya levelek. A hullámos levelek gyakran lefelé hajlanak. Néha hervadt könnyű általános sárguló levelek. Gyakrabban fordul elő magas pH-értéknél.
molibdén	Mo	Bukkake42-	enzim funkció	az idősebb levelek sárgulása és a növény többi része világos zöld. Általában N-hiányként jelenik meg a nitrát asszimilációban és a hüvelyesekben az N-rögzítő baktériumokban betöltött szerepe miatt. Gyakrabban fordul elő alacsony pH-értéknél.
klór	Cl	Cl-	ozmotikus egyensúly, növényi vegyületek	szinte soha nem hiányos. Abnormális alakú levelek; a fiatal levelek sárgulása és hervadása.
nikkel	Ni	Ni2+	enzim komponens	szinte soha nem hiányos.
hasznos elemek			előny
Szilícium	Si		fokozott kártevő-és kórokozóállóság, szárazságtűrés, nehézfémtűrés, jobb minőségű és terméshozam
kobalt	Co	Co2+	szükséges a hüvelyesekkel kapcsolatos baktériumok n-rögzítéséhez
nátrium	Óg	ze+	szükséges a fotoszintézishez a meleg éghajlathoz igazított C4 és CAM fajokban

talajvizsgálati értelmezések

a talaj tápanyag-kezelésének célja a fenntartható nyereséges növények előállítása. Ez azt jelenti, hogy az olyan tényezőket, mint a költség (módosítások, üzemanyag és felszerelés), értékelni kell a hozam növekedéséhez való hozzájárulásuk szempontjából. Például a műtrágya kétszeresének hozzáadása nem duplázhatja meg a termés hozamát. Tehát a gazdálkodónak meg kell határoznia, hogy a kiegészítő műtrágya költségeit megtéríti-e az előre jelzett további hozam. Ezenkívül a gazdálkodónak mindig azon kell gondolkodnia, hogy a nem megfelelő vagy túlzott gazdálkodási gyakorlatok idővel hogyan befolyásolják a talajt. Az erózió vagy a talajvesztés egyik fő oka a talajszerkezet pusztulása, amely olyan gyakorlatoknak tulajdonítható, mint az intenzív talajművelés (talajkeverés), a túlzott járműforgalom, a növényi anyagok túlzott eltávolítása (parlagon hagyott mezők), valamint a talaj tápanyagainak, különösen a nitrogén kimerülése.

számos tényezőt kell figyelembe venni a növénytermesztés vagy a kert termesztése során. Az, hogy mennyi műtrágyát kell alkalmazni és mikor kell alkalmazni, néhány döntés, amelyet meg kell hozni. Ezek a döntések a termesztendő növénytől, a talajtípustól és a termesztés környezeti feltételeitől függenek. Az egyetemekkel társult talajvizsgáló laboratóriumok évek óta végeznek szántóföldi és üvegházhatású kutatásokat különböző növényekkel és talajokkal annak meghatározására, hogy egy adott növény hogyan reagál a növényi tápanyagok talajvizsgálati szintjére. A legtöbb laboratórium “alacsony”, “közepes”, “magas” és “nagyon magas” minősítési skálát használ egy adott tápanyag talajvizsgálati szintjének leírására egy adott talajtípusban lévő adott növény esetében. Ha a tápanyagszint alacsony vagy nagyon alacsony, általában ajánlott az adott tápanyagot tartalmazó műtrágya. Amint a talajvizsgálati besorolás eléri a “magas” vagy a “nagyon magas” értéket, akkor a termelő pénzt takaríthat meg, ha nem alkalmazza többé ezt a tápanyagot. Ha nem alkalmazzuk, ha a talajvizsgálati szint magas, és az Általános talajtípusokra jellemző minősítési skálákat hozunk létre, a környezet megvédhető a túlzott tápanyagoktól.

Tápanyagkezelés

a talaj tápanyag-kezelésének célja a fenntartható termelés nyereséges növények. Ez azt jelenti, hogy az olyan tényezőket, mint a költség (módosítások, üzemanyag és felszerelés), értékelni kell a hozam növekedéséhez való hozzájárulásuk szempontjából. Például a műtrágya kétszeresének hozzáadása nem duplázhatja meg a termés hozamát. Tehát a gazdálkodónak meg kell határoznia, hogy a kiegészítő műtrágya költségeit megtéríti-e az előre jelzett további hozam. Ezenkívül a gazdálkodónak mindig azon kell gondolkodnia, hogy a nem megfelelő vagy túlzott gazdálkodási gyakorlatok idővel hogyan befolyásolják a talajt. Az erózió vagy a talajvesztés egyik fő oka a talajszerkezet pusztulása, amely olyan gyakorlatoknak tulajdonítható, mint az intenzív talajművelés (talajkeverés), a túlzott járműforgalom, a növényi anyagok túlzott eltávolítása (parlagon hagyott mezők), valamint a talaj tápanyagainak, különösen a nitrogén kimerülése.