a bolygó egy nagy objektum, amely egy csillag körül kering. Ahhoz, hogy bolygó legyen, egy tárgynak elég masszívnak kell lennie ahhoz, hogy a gravitáció gömbölyűvé szorítsa, vagy kerek, alak,. Elég nagynak kell lennie ahhoz is, hogy a gravitáció bármilyen sziklás vagy jeges tárgyat elsöpör az útjáról vagy pályájáról a csillag körül.
a tudósok úgy vélik, hogy a bolygók akkor kezdenek kialakulni, amikor egy sűrű por-és gázfelhő, az úgynevezett köd forog egy újonnan kialakult csillag körül. Fokozatosan a gravitáció hatására a ködben lévő anyagdarabok összetapadnak. Lassan ezek a csomók felhalmozódnak és növekednek. Végül ezek a csomók bolygókká válnak.
a Föld egyike annak a nyolc bolygónak, amelyek a napnak nevezett csillagot körözik. A nap, a bolygók és a kisebb objektumok, például a holdak együttesen alkotják Naprendszerünket.
a Naphoz legközelebb eső négy bolygót—a Merkúrt, a Vénuszt, a földet és a Marsot—földi bolygóknak nevezzük. Ezek a bolygók szilárdak és sziklásak, mint a Föld (a terra latinul “földet” jelent). A föld a négy földi bolygó közül a legnagyobb, a Merkúr pedig a legkisebb. Mindegyiket egy gázréteg vagy légkör veszi körül. Légkörük sűrűsége a Merkúr rendkívül vékony légkörétől a Vénuszig változik, amely vastag kénsavfelhőkkel.
a naptól távolabbi négy bolygót—a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt—gázóriásoknak nevezzük. A gázóriások hatalmasak a Földhöz képest, és nincs szilárd felületük. Ezek nagy gázgolyók. A Jupiter és a Szaturnusz többnyire hidrogénből és héliumból áll. Az Uránusz és a Neptunusz nagyobb arányban tartalmaz vízgőzt, ammóniát és metánt. A négy gázóriás mindegyikének van egy gyűrűs rendszere is. A bolygó gyűrűi jégből, porból és apró sziklákból állnak. A Szaturnusz gyűrűrendszere a legnagyobb.
a Merkúr és a Vénusz kivételével minden bolygónak van legalább egy természetes műholdja vagy holdja. Egy bolygó holdja kering, miközben a Nap körül forog. A Jupiternek, a Szaturnusznak és az Uránusznak több tucat holdja van.
amellett, hogy egy csillag körül keringenek, a bolygók egy tengely körül is forognak vagy forognak. A tengely egy láthatatlan vonal, amely egy bolygó közepén halad át. Egy teljes forgást napnak hívnak. Egy nap a Földön körülbelül 24 óra. Egy nap a Jupiteren csak 9,8 órát vesz igénybe. A Vénusznak van a leghosszabb napja a naprendszerünk bármely bolygója közül. 243 földi napot vesz igénybe, hogy a Vénusz teljes fordulatot hajtson végre a tengelyén.
a csillagokkal ellentétben a bolygók nem tapasztalják meg a magfúziót, az atomoknak nevezett apró részecskék egyesítésének folyamatát, hogy energiát szabadítsanak fel. A magfúzió sugárzást (hőt és fényt) hoz létre, és csillagokat ragyog. Mivel a bolygók nem rendelkeznek nukleáris fúzióval, nem termelnek saját fényt. Ehelyett egy csillagból visszaverődő fénnyel ragyognak. Amikor bolygókat látunk az éjszakai égbolton, például a Vénuszt, az úgynevezett” Estcsillagot”, visszavert napfényt látunk.
exobolygók
mivel több billió csillag van az univerzumban, nagyon valószínű, hogy több milliárd bolygó van. De az 1990-es évek elejéig az egyetlen ismert bolygó a naprendszerünkben volt. Azóta azonban a tudósok több mint 400 bolygót fedeztek fel más csillagok körül. Ezeket extraszoláris bolygóknak vagy exobolygóknak nevezik.
az exobolygók meglehetősen kicsinek tűnnek a földi nézőpontunkból. A távcsövek általában nem képesek közvetlenül megfigyelni az exobolygókat, ezért a csillagászoknak módszereket kellett kidolgozniuk ezek kimutatására. A csillagászok egyik módszere az, hogy enyhe ingadozást keresnek a csillag mozgásában. Ez a hullámzás egy közeli bolygó gravitációs vonzásának eredménye. Az eddig felfedezett exoplanetek többsége gázóriás.